>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Kisebbségi törvény

Peják Emil, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára a parlamentben javasolta a nemzetiségi törvény megalkotását. A javaslatot minden képviselő támogatta.

Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa valamint a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni a szövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hangsúlyozták, hogy országos és regionális beiskolázású nemzetiségi oktatási intézményeket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvűség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell alkalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapítása mellett hangsúlyozták a szövetségek működésének anyagi feltételeinek javítására irányuló törekvés szükségességét is.

Antall József 2 órás beszélgetésen fogadta a kisebbségek vezetőit. A miniszterelnök tájékoztatta őket, hogy a kormány elítéli a korábbi időszak asszimilációs törekvéseit, s fontosnak tartja, hogy a kisebbségek maguk is közreműködjenek a születendő kisebbségi törvénynél. Fontosnak tartotta továbbá a parlamenti képviselet megteremtését is, de addig is kiemelt jelentőségű feladatnak nevezte a kisebbségi ombudsman megválasztását.

Göncz Árpád fogadta a Kisebbségi Kerekasztal elnökét és titkárát, Doncsev Tosót és Lásztity Pérót. Beszélgetést folytattak a kisebbségi törvényről, és a leendő ombudsman személyéről. A köztársasági elnök megígérte, hogy a Kerekasztal által rendezendő nemzetközi konferencián védnökséget vállal.